Úz-völgye

Az Úz-völgye a Csíki-havasok, egyik legszebb, legfestőibb tájegysége. Maga a megnevezés két fogalmat is takar, hiszen egyrészt utal az Úz folyó mintegy 45 kilométeres völgyére, Rugát tetőtől Dormáfalváig (Dãrmãneşti) ahol a Tatrosba ömlik, másrészt utal Úz-völgye telepre, egy kis szórványtelepülésre Csíkszentmártontól keletre 34 kilométerre.
A hely megnevezése a történelem távoli homályába veszett nyelvrokonainkra, az uzokra utal, s egyúttal arra is, hogy e hely már a XI. században lakott vidék volt.
Bővebben...

Székelyföldi harci események, 1994. augusztus vége - szeptember közepe
Írta: RAVASZ István

A Iaşi-Kisinyovi csatát követően, Románia átállásával Németország nemcsak a Balkán Drinától keletre eső részének ellenőrzését veszíti el, de a Vaskapu-Déli-Kárpátok vonalán kialakított védelem lehetőségét is. A Moldvából visszavonuló német és a magyar csapatok a Keleti Kárpátokban megállítják ugyan a szovjet előnyomulást, de a Vörös hadsereg már Belgrád térségében tör ki az Alföldre, így nemhogy a székelyföldi zsák, de rövid idő múltán egész Észak-Erdély védelme is illuzórikussá válik. Az 1944. szeptember 5-12. közötti, tordai csataként emlegetett magyar-német ellentámadás a Déli-Kárpátok szorosainak birtokbavételével már rég elkésett (a szovjetek már bent voltak Dél-Erdélyben), és valójában a viszonylag védhetőbb és talán még elérhető Maros-vonal elérését és biztosítását célozta. Az első három nap sikerei után a támadást a román és szovjet csapatok megállítják, egyetlen eredménye Kolozsvár védelmének időleges biztosítása. A magyar hadvezetés különben, erőit kevesellve, eleve ellene volt, a politikusok döntöttek. A tordai csatát megelőző és vele párhuzamos székelyföldi harci események itt közölt tárgyalása a szerző kandidátusi értekezésének (“A tordai csata”, 1995) vonatkozó része. A Székelyföld kiürítésével foglalkozó fejezetet az ACTA-1997 évkönyvben kívánjuk közölni. (A szerkesztő)
Bővebben...

Orbán Balázs : A székelyföld leírása
(II. kötet 55-57 oldal)

A számos fürészek letarolta vidéken egymást érik a kies mellékvölgyekből letörtető havasi csermelyek, mint a Fehérkő, Kászon, Lesőd, Margit pataka. Ez utóbbinak menedékesen emelkedő völgye a Fehérviz nyakára vezet, mely csekély emelkedésű hegyhát vizválasztó Erdély és Moldova közt, mert az ennek északi alján letörtető Uz vize már kisiet a hazából.

Az innen messze, a Sz.-Márton háta mögötti Ástut fejéből eredő Uz már itten tekintélyes folyam, mely lefelé haladtában más tekintélyes havasi patakok beszakadása áltál gyarapodik. A balpartilag beszakadók közt jelentékenyebbek a Bencze, Medvés, Sétár, Rácz, Sóvető, Magyaros patakok és a határszéli TábIa pataka. Jobbpartilag beszakadók közt Medgyes, Baska pataka, vagy Bas vize, végre a Nemeréből eredő és az Uzzal nagyságban versenyző Veresviz, melynek beszakadásától kezdve az Uz könnyen hajókázható lenne.
Bővebben...

Úz-völgye múltja és jelene: egy település sorsának alakulása a két világháború forgatagában és utána
Gergely András

Az Úz-völgye Erdély, és ezen belül a Csíki-havasok, egyik legszebb, legfestőibb tájegysége. Maga a megnevezés két fogalmat is takar, hiszen egyrészt utal az Úz folyó mintegy 45 kilométeres völgyére, Rugát tetőtől Dormáfalváig (Dărmăneşti) ahol a Tatrosba ömlik, másrészt utal Úz-völgye telepre, egy kis szórványtelepülésre Csíkszentmártontól keletre 34 kilométerre.

A hely megnevezése a történelem távoli homályába veszett nyelvrokonainkra, az uzokra utal, s egyúttal arra is, hogy e hely már a XI. században lakott vidék volt. Történelmi források utalna arra, hogy e népek a besenyőkkel együtt itt, a Kárpátok külső, gyéren lakott vidékén telepedtek le. Mára már nyomtalanul eltűntek a történelem süllyesztőjében, s csak az itt-ott előbukkanó helységnevek mint Úz folyó, Úz-völgye, Uzon, Uzonka fürdő, utalnak egykori jelenlétükre.
Bővebben...